A múlt héten csak novellákat olvasgattam - ez se nagyon jellemző rám -, Maupassant-t. Azt is inkább csak játékból, mint bármi másért, kíváncsi voltam, hogyan bírkóznék, bírkózom meg a francia szöveggel, ez a kiadás nem is született meg másért. A tapasztalataim vegyesek, de inkább jók, mint rosszak, túl vagyok ezen is. A "nyelvészkedést" mindenképpen élveztem, a novellákért is megérte.
Ma pedig belevágtam a Zsivago doktorba , és kezdek egészen ráhangolódni. Az elején valahogy nehezen állt rá az agyam a nyelvére, a stílusára, de az is lehet, hogy egyszerűen csak elszoktam a fajsúlyosabb dolgoktól. Régi adósság ez, hosszú évek óta készülök elolvasni, de eddig még mindig közbejött valami. Ugyanígy voltam Thomas Mann Doktor Faustusával is, aztán pár évvel ezelőtt egyszercsak fogtam magam, úgy döntöttem, elég volt, itt az idő, és valami eszeveszett, agyzsibbasztó nyári kánikulában, amikor minden épelméjű polgártárs maximum Agatha Christie-re hajlandó fanyalodni, pár nap alatt kivégeztem. Meglátjuk, most mi lesz a Doktor úrral.
